Az Országgyűlés 2020. június 16-án elfogadta a testvérek közötti ajándékozási és öröklési illetékmentességről szóló törvényjavaslatot.

A hatályos szabályozás szerint – értékhatártól függetlenül – mentes az öröklési és az ajándékozási illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék.

A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a Javaslat – a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül – kiterjeszti a kedvező illetékszabályt a testvér öröklésére, ajándékozására is.

A Javaslat szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – az egyértelmű jogértelmezés érdekében – önálló fogalom-meghatározást rögzít a testvér definícióját illetően. Az értelmező rendelkezés szerint az illetéktörvény alkalmazásában testvérnek kell tekinteni az „édes” testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel. Testvérnek számít továbbá az a személy is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).

A Javaslat értelmében az illetékmentességet érvényesítő vagyonszerzők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a testvér által illetékmentesen megszerzett ajándékot az állami adóhatóság felé nem kell bejelenteni.

A Javaslat átmeneti rendelkezésként fogalmazza meg, hogy a testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt az ún. folyamatban levő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.