Kijelenthető, hogy az ítélkezési szünet már bevett és kialakult „nyári szabály“ a polgári perekben, mégis sok kérdést kaptunk mostanság, hogy pontosan hogyan is kell értelmezni ezt a szabályt. Fontos tudni, hogy az ítélkezési szünet szabályát a polgári perrendtartási törvény tartalmazza, a büntetőeljárási törvényben nem találunk ilyen passzust.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint:
148. § [Ítélkezési szünet]
(1) Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (a továbbiakban: ítélkezési szünet). Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.
(2) Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le. A 146. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is alkalmazni kell.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha
a) törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,
b) a felek ezt közösen kérték, vagy
c) törvény azt kizárja.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell.
Egy példa: ha az alperes 2021. június 11. napján vette át a felperes kereseti kérelmét, és 45 napja van az érdemi ellenkérelem előterjesztésérére, akkor a határidők az alábbiak szerint alakulnak:
- ítélkezési szünet nélkül: 2021. július 26.
- ítélkezési szünet szabályaival: 2021. szeptember 1.