A válasz röviden: Nem kell Magyarországra utaznia, a szerződés aláírása ilyen esetben ügyvédi közreműködéssel videotelefon alkalmazása mellett is megtörténhet.

Főszabály az Ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény alapján: 35. §  (1)  Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás céljából az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti. Ezen esetekben az okirat felhasználhatóságával kapcsolatban az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

A fenti szabályokból láthatjuk, hogy ez nem egy egyszerű folyamat.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 44. § (7) bekezdése megnyitja az utat a távaláírásra: “az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.“

A fenti jogszabály megadja a lehetőséget az ügyvéd által ellenjegyzet okirat Ügyfél által történő külföldön történő aláírására, míg az Ügyvédi Kamarai szabályok részletes iránymutatást adnak arról, hogy ilyen eljárás esetén az ügyvéd hogyan azonosítja az Ügyfelet, és hogyan történik meg pontosan az aláírása folyamata. Az aláírás ebben az esetben is az eljáró ügyvéd előtt történik meg azzal, hogy az előre leegyeztetett szerződés aláírása során az aláíró személy a videotelefon (pl. Skype) alkalmazása során azonosítja magát (személyes okmányok bemutatása), majd az eljáró ügyvéd előtt írja alá az okiratokat. Az ügyfél azonosításáról, az aláírás minden részletéről, továbbá az ügyfél nyilatkozatairól rögzített felvétel készül.

Milyen okiratok aláírása jöhet szóba távaláírás útján? 

Pár példa: ingatlan adásvételi szerződés, házastársi vagyonközösséget megszüntető megállapodás, meghatalmazás, és tulajdonképpen minden olyan teljes bizonyító erejű magánokirat, amelyet az eljáró ügyvéd szerkesztett, és amire végül az eljáró ügyvéd ellenjegyzése kerül rá.