Gépi meghajtású jármű beindításával a jármű vezetője – bármennyire is hihetetlen – potenciális bűnelkövető. Büntető Törvénykönyvünk a közlekedési baleset okozását – amennyiben KRESZ szabályszegés áll fenn a járművet vezető oldalán és a balesettel okozott sérülés gyógytartama a 8 napot meghaladja – büntetőjogi kategóriának tekinti és a jogszabály az elkövetőt alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Emelett a bíróság a járművezetéstől is eltilthatja az elkövetőt.
A közúti közlekedésben bárki, akár gépjárművel közlekedve, kerékpáron ülve, akár gyalogosként is szenvedhet balesetet. A statisztikai adatok szerint a súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetek és a halálos kimenetelű közelekedési balesetek száma az utóbbi időben némileg csökkent ugyan, de a baleseteknek a mai motorizált világunkban jelenleg is gyakori a bekövetkezése.
Lassan köztudomású tényként kezelhetjük, hogy hazánkban a zéró tolerancia elve él, ami azt jelenti, hogy a gépjármű vezetője nem lehet ittas állapotban. Büntetőjogi szempontból ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van szervezetében. Szintén bűncselekményt követ el az, aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezet gépi meghajtású járművet.
A baleset általában egy hirtelen, nem várt, nem tervezett történés, aminek negatív a hatása, és az eredménye. Balesetet szenvedhetünk a közutakon, otthonunkban, sport közben, tulajdonképpen bárhol és bármikor. Ha a baleset a munkavégzés közben, annak során vagy azzal összefüggésben következik be, akkor munkahelyi balesetről beszélünk. A munka világában bekövetkezett balesetet több jogszabály, több aspektusból kezeli. A Munka Törvénykönyve alapján fennálló felelősségi szabályok alapján a balesetet szenvedett munkavállalót teljes kártérítés illeti meg.
A 2018. július 1. napján hatályba lépett új bünteteőeljárási törvény (2017. évi XC. törvény) alapján „Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.“ Az eljárási jogszabály számos garanciális alapelvet tartalmaz, ami a teljes eljárásban irányadó.
MIT TEGYEK, HA TERHELTI-, SÉRTETTI KÉPVISELETRE VAN SZÜKSÉGEM?
Terhelti-, sértetti képviselet a teljes büntetőeljárásban, büntetőjogi képviselet
Irodánk ellátja az ügyfelek képviseletét polgári peres-, nem peres és peren kívüli eljárásokban.
Házassági bontóper (válóper), szülői felügyleti jog, gyermektartásdíj, kapcsolattartás, lakáshasználat, vagyonmegosztás. Peres képviselet és tanácsadás családjog területen.
Gazdasági társaságok alapításával, létesítő okiratok módosításával (cégmódosítás), valamint társaságok megszüntetésével kapcsolatos okiratok elkészítése és cégjogi képviselet
Ingatlan adásvételi szerződések, örökléssel kapcsolatos, vállalkozási, és egyéb polgári, gazdasági szerződések
Munkáltatók és munkavállalók képviselete peres és peren kívüli eljárásban.
Az Irodát dr. Sándor Bernadette 1991-ben alapította. Az Iroda az Ügyfelek igényeinek történő maximális megfelelés érdekében folyamatosan fejlődött személyi, infrastruktúrális vonalon egyaránt. A jogi környezet egyre összetettebb, így tapasztaljuk, hogy Megbízóinknak arra van igénye, hogy teljes navigálást kapjanak ügyükben.
Célunk, hogy mind magánszemélyek, mind a gazdasági élet szereplőinek jogi érintettségű problémáiban, helyzeteiben egy “egyablakos” rendszerrel tudjunk segíteni. A hozzánk beérkező Ügyfél megoldandó feladatát az adott ügy területén jártas szakember kezeli, szükség esetén külső szakértő közreműködésével. Irodánk könyvelőkkel, igazságügyi gépjármű szakértővel, igazságügyi írásszakértővel, ingatlan forgalmi szakértőkkel áll kapcsolatban.
ALAPÍTÓ PARTNER
Közlekedési szakjogász
dr. Sándor Bernadette az ügyvédi iroda megalapítása előtt ügyész volt, ügyvédi praxisát 1991. óta gyakorolja.
dr. Sándor Bernadette 2014. év óta a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.
Kiemelt szakterülete: közlekedési bűncselekmények és büntetőjog
e-mail: dr.sandor.b@gmail.com
PARTNER
dr. Erberling Bálint 2005. évben diplomázott. 2006. évtől az irodában ügyvédjelöltként, később alkalmazott ügyvédként működött, majd 2014. évben tagként csatlakozott az ügyvédi irodához.
dr. Erberling Bálint a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának tagja.
Kiemelt szakterülete: Közlekedési és munkabaleseti kártérítés és büntetőjog.
e-mail: erberling@gmail.com
ügyvédjelölt
e-mail: dr.sandorka@gmail.com
jogi adminisztrátor
e-mail: dr.sandorkb@gmail.com
e-mail: dr.sandortc@gmail.com
Kijelenthető, hogy az ítélkezési szünet már bevett és kialakult „nyári szabály“ a polgári perekben, mégis sok kérdést kaptunk mostanság, hogy pontosan hogyan is kell értelmezni ezt a szabályt. Fontos tudni, hogy az ítélkezési szünet szabályát a polgári perrendtartási törvény tartalmazza, a büntetőeljárási törvényben nem találunk ilyen passzust.
A jogszabály várhatóan 2023. év elején lép hatályba és átalakítja az eddig megszokott – és talán ma már elavultnak mondható – papíralapú eljárást, amit az elektronikus eljárás vált fel, és az ingatlanokkal kapcsolatos szerződések körében megjelennek az elektronikus okiratok is.
2021. május 15-én, szombat este egy szürke Toyota Prius II tartott Budáról Pest irányába a Lánchídon, mögötte pedig egy Prius Plus taxi. A II-es Prius hirtelen áttért a szembejövő sávba, majd összeütközött a Dodge Challenger Hellcattel, ami megpördült, és ütközött a hátulról érkező Prius Plusszal. A taxis a munkaeszközét vesztette el, a Dodge tulaja pedig egy keveset futott, fiatal hobbiautót. De mi is történt pontosan? És mire számíthatnak a baleset részesei?
