2023-tól a közös képviselő saját vagyonával is felel majd feladataiért – Szigorú törvényi kötelezettségek lépnek hatályba a társasházakkal kapcsolatban.
Hamarosan csak megfelelő szakmai tudás birtokában láthatók majd el a közösképviselői feladatok: 2023-ban ugyanis szigorú törvényi kötelezettségek lépnek érvénybe. Ilyen például a nyilvános közzétételi kötelezettség, a közös képviselők, illetve tisztségviselők kötelező regisztrációja, a nyilvános mérlegbeszámoló vagy a közös képviselők várható anyagi felelőssége.
Magyarországon ma mintegy 4,4 millió a lakások száma, amiből közel 1,5 millió olyan társasházakban található, amelyek életét a tulajdonosi közgyűléseken megválasztott közös képviselők, vagy társasházkezelők irányítják, gyakran sok tízmillió forintos költségvetésről gondoskodva. A tulajdonosi közgyűlésen megválasztott közös képviselők jelentős része ugyanakkor eddig szakirányú végzettség, és megfelelő tudás nélkül dolgozott. A változó jogi környezet és törvényi kötelezettségek miatt azonban a jövőben csak kellő szakmai tudás birtokában lesznek képesek ellátni a közösségi feladataikat.
A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról módosításai fokozatosan szigorították a társasház tisztségviselőivel, elsősorban a közös képviselőjével szemben támasztott kompetencia követelményeket, az új követelményrendszernek való megfelelés nagy kihívást jelent a társasházak törvényszerű, gazdaságos működtetéséért felelős közös képviselők számára. A törvénymódosítás alapján 2023. május 1-jéig a társasházaknak eleget kell tenni a törvényben meghatározott nyilvános közzétételi kötelezettségnek, a közös képviselők, illetve tisztségviselők kötelező regisztrációjának, valamint annak, hogy közös képviselői aláírással 2023. május 31-ig megtörténjen a közgyűlés által hitelesített, nyilvános társasházi mérlegbeszámoló a beadása.
2023. június 1-től a cégtörvényt a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény váltja fel, 2023. február 1-től pedig hatályba lép az új ingatlannyilvántartási törvény is.
Ezek tovább szigorítják a közös képviselők felelősségét, mivel az új rendszer szerint immár ügyvezetőként kell felelniük a társasház kötelezettségeiért.
Fontos változás lesz, hogy a közös képviselő saját vagyonával is felel majd a hibáiért a Társasháztörvényben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy jogsértése esetén: feladatainak elmulasztása, vagy jogsértés esetén a közösképviselő, illetve az intéző bizottság elnöke akár 5 millió forint pénzbírságra is kötelezhető.
(forrás: jogiforum.hu)
2
2 comments
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Kérem szíveskedjék számomra a hatályos THT azon szakaszának megjelölését, ahol a közös képviselő a tulajdonosok sérelmére elkövetett hibái miatt vonható felelősségre. (nem jogsértés, hanem gondatlan kezelés miatt).
Tisztelt Lakatosné dr. Kovács Anna Asszony!
A THT felsorolás szinten határozza meg a közös képviselő feladatait, és kötelezettségeit.
43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:
a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit.
Mindig a konkrét esetben szükséges és lehet megvizsgálni azt, hogy van-e szándékos mulasztás, a mulasztásnak van-e negatív eredménye, ha felelősség áll fenn, akkor az milyen típusú (polgári jogi, büntetőjogi stb.)