Mára már több település – köztük több nagyváros is – megalkotta saját rendeletét, lehetővé téve, hogy a zártkerti tulajdonosok egyszerűen és gyorsan kérhessék ingatlanuk átminősítését. Ahol nincs még önkormányzati rendelet, ott is lehetséges az átminősítés, de ehhez külön engedélyre és földvédelmi járulék megfizetésére is szükség van.
A zártkerti ingatlanok jogi besorolása régóta problémás terület, hiszen a “ki nem vett zártkert minősítésű” ingatlanok mezőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, így eladásuk bonyolultabb, kifüggesztéssel, hatósági jóváhagyással járó eljárást igényelnek. Ez azt jelenti, hogy egy nyaralóként használt ingatlan eladása adott esetben fél éves eljárást vesz igénybe úgy, hogy akár a vevőt az elővásárlási jog alapján egy szomszéd is megelőzheti, és lehet ő a vevő.
Bár sok ilyen zártkerti terület már egyáltalán nem szolgál semmilyen mezőgazdasági célt, a jelenlegi szabályozás ennek ellenére szigorú forgalmi és használati korlátozásokat ír elő. A zártkertek értékesíthetősége ekként jelentősen korlátozott, elővásárlási joggal nehezített. Lakóingatlanok esetén a zártkerti státusz jelentős értékcsökkentő tényező. Ez sok zártkert beépítését és értékesítését is akadályozza, különösen azokban a térségekben, ahol a zártkerti ingatlanok valójában üdülési, lakhatási vagy vegyes célokat szolgálnak.